Üdvözöljük honlapunkon!




Bohóchal

Leírás:

A szemet gyönyörködtető, a sárga, a narancs, a vörös, vagy akár a csokoládé mindenféle árnyalatában tündöklő bohóchalnak jelenleg 27 faja ismert, leginkább a Csendes-óceán déli, dél-keleti partjainál élnek. A korallsügérek közé tartozó Amphiprion ocellaris-ról (magyarul közönséges bohóchal) már a 19.század első felében készült leírás, régóta ismert és mindmáig közkedvelt hal. A testet három függőleges fehér sáv mintázza. A középső sáv közepe előre öblösödik, az úszók feketével szegettek.



A korallsügérek közé tartozó Amphiprion ocellaris-ról (magyarul közönséges bohóchal) már a 19.század első felében készült leírás, régóta ismert és mindmáig közkedvelt hal. A testet három függőleges fehér sáv mintázza. A középső sáv közepe előre öblösödik, az úszók feketével szegettek.

Természetes előfordulás:

Halásszák Thaiföldön, Indiában, Malajziában, Ausztráliában, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, Japánban, a Maldív-szigeteken, Sri Lanka partjainál, de a Vörös-tengeren is.

Táplálkozás:

A bohóchal a tápláló húsos eleséget és a fagyasztott termékeket is megeszi, de az etetésnél ügyeljük rá, elég agresszívan táplálkozik: a nála bambább halak elől meg is eheti az eleséget.

Szaporodás:

A nőstény mindig nagyobb mint a hím, a pár az akváriumban mindig szorosan együtt van. Ikráit sima felületre rakja, ott védi az akvárium lakóitól. Az ikrák 6-11 nap között kelnek ki, de ez függ a hőmérséklettől. A kikelt ivadékokat el kell különíteni. Apró tengeri rákokkal lehet etetni. 

Érdekesség:

Érdekes a bohóchal azon képessége, hogy meg tudja változni a nemét.
Az ivadékok mind hímek, csak szükség szerint válik idővel egyik vagy másik nősténnyé.
Ha csapatban élnek, akkor mindig csak egy nőstény van, ez általában a legnagyobbra nőtt, legagresszívebb példány. Ha a nőstény elpusztul, akkor az egyik hím nemet vált. Ez azt az előnyt jelenti a bohóchalak számára, hogy nem kell elhagyniuk az anemonájuk védelmét még a párkeresés miatt sem.

Szintén érdekes a bohóchalak kocsonyás védőrétege.

Ez védi meg őket a tengerirózsa csalánsejtjeitől.
A fiatal példányok még nem rendelkeznek ezzel a kémiai burokkal. Amikor a bohóchal először ér a tengerirózsához: egy-két csalánsejt beléfúródik (ezért olyan óvatos először).
A bohóchal a csalánsejtek segítségével mintegy “beoltja magát” a tengerirózsa mérge ellen. Később egyre bátrabb lehet, végül önfeledten úszkálhat a tengerirózsa halálos karjai között.